Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2021.01.09

Szaúd-Arábia és a Muszlim Testvériség

A minap került nagy nyilvánosság elé az az iszlám világon belüli hatalmi harcok elcsendesedéséről szóló rövid hír, amely szerint Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Egyiptom is feloldja a Katar felé bevezett blokádját. A gazdasági és politikai kapcsolatok  majdnem négy éve lefagysztott állapotban várták a szebb jövőt, amelyek mostanra - nem véletlenül, hanem - éppen az Ábrahám-szerződéskötést követően normalizálódni látszanak.

A néhány éves öri-harinak azonban és a békülésnek nagyon is sok köze van Izrael jelenlegi helyzetéhez és az Irán-féle fenyegetettséghez, amelynek globálisan minden földlakó a saját bőrén érezné kárát. Mint minden békefolyamatban, természetesen ebben is oroszlánrésze van az amerikai elnöknek és főtanácsadójának, aki nem mellesleg a veje és ízig-vérig zsidó. 

___________________________________________________

Szaúd-Arábia és a Muszlim Testvériség

Dr. Mordechai Kedar* nyugalmazott alezredes gondolatai nyomában...

A Muszlim Testvériséget 1928-ban hozták létre Egyiptomban, hogy három fő tevékenységet folytasson: harcoljon Egyiptom brit megszállása ellen, 
küzdjön a nyugati kultúra iszlám társadalmakra gyakorolt ​​hatása ellen, és 
működtesse a saría-törvényt az iszlám országokban.

Hassan Banna, a mozgalom alapítója az általa szervezett konferenciákon terjesztette elképzeléseit az iszlám országokban, amelyeken a jeruzsálemi mufti, Hajamin Husseini rendszeres előadó volt. Ahol a szervezet ötleteit elfogadták, tagjai harcba kezdtek a külföldi megszállókkal. Később propagandistái magukat a muszlim vezetőket kezdték „idegen megszállás” munkásaiként emlegetni, ha nem tartották be az iszlám parancsolatait vagy nem alkalmazták a saría-törvényeket. A Muszlim Testvériség doktrína szerint megengedett, sőt kötelező dzsihádot indítani az ilyen vezetők ellen, még akkor is, ha születésük szerint muzulmánok. A hívőket arra kérik, hogy lázadjanak fel a kormányok és tisztviselőik ellen, ha nem tartják be az iszlám előírásait.

mt2.png

 

1932-ben, négy évvel a Muszlim Testvériség megalapítása után, az Arab-félsziget első uralkodója, Abdul Aziz ibn Saud hozta létre a szaúdi királyságot. 
E királyság azon a szövetségen alapult a királyi család és számos vallástudós család között, hogy mivel az uralkodók Isten kegyelméből uralkodnak, az állampolgárok számára tilos ellenezni őket. Mivel a szaúdi vallástudósok azt állítják, hogy folytatják az al-salaf al-szalih (= „az iszlám igaz alapító atyái”) útját, vallási szemléletüket salafiyah néven vált ismertté.
Értelmezésük alapján a mindenkori uralkodó allah hosszabbított karja, és allah nézetei abban nyilvánulnak meg, ahogy az uralkodó a döntéseit meghozza. Ez a felfogás tükrözi a szaúdi királyságban a kormány és a vallástudósok közötti szoros szövetséget a vallás szolgálatában.

Míg a Muszlim Testvériség iszlám gondolkodása forradalmi, addig a szaúdi vallási gondolkodás a meglévő politikai rendet szolgálja és erősíti. Mivel nincs mód áthidalni ezeket a gondolkodásmódokat, mindig éles feszültségek vannak köztük.

Példák

- 2012. közepén Muhammad Morsit, a Muszlim Testvériség kápviselőjét választották Egyiptom elnökévé. Egy évvel később védelmi minisztere, Abdel Fattah Sisi leváltotta őt, akit később elnökké választottak. A Sisi-kormány törvényen kívül helyezte a Muszlim Testvériséget, és teljes harcot indított aktivistái ellen. Amikor Sisi 2013-ban elűzte Morsit, Rijád támogatta őt - ugyanakkor megszűnt az Obama-kormány támogatása is, amely köztudottan a Muszlim Testvériséget pártolta.

- A katari vezetés anyagilag és propaganda révén (főleg Aljazeera révén) támogatja a testvériséghez kapcsolódó szervezeteket, mint a Hamász. Ez a fő oka annak, hogy Szaúd-Arábia, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein a nyomában megszakította a kapcsolatokat Katarral. A szakadás három éve folytatódik.

mt3.png

 

- A katari vezetés anyagilag és propaganda révén (Aljazeera) támogatja a Muszlim Testvériséghez kapcsolódó szervezeteket, mint pl. a Hamasz terrorszervezet. Ez a fő oka annak, hogy Szaúd-Arábia, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein megszakította a kapcsolatokat Katarral.

- Szaúd-Arábia Izraelhez fűződő, már jó ideje fennálló kapcsolatai - többek között - Izraelnek a Hamasz és az Iszlám Dzsihád elleni harca támogatásán alapulnak. Mindkettőt a Muszlim Testvériség hozta létre.

- Recep Tayyip Erdoğan török ​​elnök támogatja a Muszlim Testvériség forradalmi megközelítését, ezért támogatja a Gáza-övezetet uraló Hamasz terrorszervezetet, az Egyiptomi Muszlim Testvériséget és a Líbiai Iszlamista Kormányt. 
Erdoğan ezért boldogan okozott kárt Rijád imázsában, amikor elárulta, mi történt Jamal Khashoggi szaúdi újságíróval az isztambuli szaúdi konzulátuson 2018 októberében. A békefolyamatok akkoriban torpantak meg majdnem egy egész évre.

November 10-én a Szaúdi Senior Tudósok Tanácsa vallási határozatot ( fatwa ) adott ki, amely kimondta:


"A Muszlim Testvériség egy deviáns szervezet, amely a vezetők elleni harcon és háborún alapszik, konfliktusokat vet az országokban, megzavarja a társadalmi harmóniát bennük, és az iszlám társadalmakat eretneknek ábrázolja. 
E szervezetet megalapítása óta nem érdekli az iszlám hit, a Korán és a hagyomány tanulmányozása; csak a hatalom megragadásával foglalkozik. 
Ezért ennek a szervezetnek a története tele van gonoszsággal és viszályokkal, valamint radikális terrorcsoportokat hozott létre, amelyek elterjesztették az országokban és a lakosságban a korrupciót, beleértve az egész világon jól ismert erőszakos és terrorcselekményeket. 
Mindez világossá teszi, hogy a Muzulmán Testvériség egy terrorszervezet, amely nem az iszlámot képviseli, hanem a saját becses vallásunkkal ütköző partizánakciókat követ. A vallás mögé bújik, és a frakcionalizmus, az uszítás, az erőszak és a terror révén ellene hat. 

Mindenkit figyelmeztetni kell, hogy ne csatlakozzanak a szervezet soraihoz, és ne azonosuljanak vele!"

Ez a dokumentum egyértelműen megfogalmazza az ellenségeskedés és gyűlölet mélységét Szaúd-Arábia kormánya és a Muszlim Testvériség szervezetei és támogatóik, különösen Törökország és Katar között, annak ellenére, hogy mindkét fél szunnita muszlim. 
Ez a gyűlölet megmagyarázza, miért fordulnak olyan muszlim-testvériségi csoportok, mint a Hamasz és az Iszlám Dzsihád, 

a síita Iránhoz, 

hogy segítsék őket Rijád és szövetségesei elleni harcban. ___Teherán jól ismeri a szunnita iszlám szakadását, és örömmel segít ezeknek a csoportoknak, ezáltal megerősítve a koalíciót Szaúd-Arábia ellen.___
Ezért ad menedéket Irán az al-Kaida vezetőinek, amely szintén a Muzulmán Testvériség torzszülötte.

 


*Dr. Mordechai Kedar alezredes (res.) A Begin-Sadat Stratégiai Tanulmányok Központ vezető tudományos munkatársa. 25 évig szolgált az IDF katonai hírszerzésében, szakterülete Szíria, az arab politikai beszéd, az arab tömegtájékoztatás, az iszlám csoportok és az izraeli arabok, valamint a Muzulmán Testvériség és más iszlamista csoportok szakértője.