Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2014.10.06

Mi a különbség az elragadtatás és a Messiás Jézus második eljövetele között?

Sokan összetévesztik az elragadtatást a Messiás Jézus második eljövetelével. Néha nehéz eldönteni, hogy egy-egy igevers az elragadtatásról vagy a Felkent második eljöveteléről (visszajöveteléről) szól-e. Márpedig a végidőkről szóló bibliai próféciák tanulmányozása során nagyon fontos különbséget tenni a két esemény között.

Elragadtatás alatt azt értjük, amikor Jézus Krisztus visszatér, hogy elragadja a földről az egyházat (a Krisztus-hívőket). Az elragadtatásról az 1 Thesszalonika 4:13–18 és az 1 Korinthus 15:50–54 versekben olvasunk. Azok a hívek, akik addig meghaltak, feltámadnak, és a még élő hívekkel együtt találkoznak az Úrral a levegőben. Mindez egy szempillantás alatt következik majd be.

Jézus második eljövetele alatt az az esemény értendő, amikor Jézus visszatér, hogy legyőzze az Antikrisztust, elpusztítsa a gonoszt, és megalapítsa ezeréves királyságát. Jézus második eljöveteléről a Jelenések 19:11–16 versekben olvasunk.

Az elragadtatás és Krisztus visszajövetele közti fontosabb különbségek a következők:

1) Az elragadtatáskor a hívek a levegőben találkoznak az Úrral (1 Thesszalonika 4:17). Krisztus második eljövetelekor a hívek az Úrral együtt visszatérnek a földre (Jelenések 19:14).

2) Krisztus visszajövetele a nagy és rettenetes nyomorúság után következik be (Jelenések 6–19 részek). Az elragadtatásra a nyomorúság előtt kerül sor (1 Thesszalonika 5:9; Jelenések 3:10).

3) Az elragadtatáskor Isten magához ragadja, s ezzel mintegy kimenekíti a földről a híveket (1 Thesszalonika 4:13–17; 5:9). A második eljövetelkor a hitetleneket távolítja el a földről az Úr, így gyakorolva ítéletet fölöttük (Máté 24:40–41).

4) Az elragadtatás titokban és hirtelen következik be (1 Korinthus 15:50–54). A második eljövetel mindenki számára láthatóan zajlik majd (Jelenések 1:7; Máté 24:29–30).

5) Krisztus második eljövetele mindaddig nem történik meg, amíg az utolsó időkben várható néhány másik esemény végbe nem ment (2 Thesszalonika 2:4; Máté 24:15–30; Jelenések 6–18. részek). Az elragadtatás hirtelen esemény, amely bármelyik pillanatban bekövetkezhet (Titusz 2:13; 1 Thesszalonika 4:13–18; 1 Korinthus 15:50–54).

Miért fontos különbséget tennünk az elragadtatás és Krisztus második eljövetele (visszajövetele) között?

1) Ha az elragadtatás és Krisztus visszajövetele egy és ugyanaz, akkor a keresztényeknek is át kell élniük a nagy nyomorúságot (1 Thesszalonika 5:9; Jelenések 3:10).

2) Ha az elragadtatás és Krisztus visszajövetele egy és ugyanaz, akkor Krisztus érkezése nem várható bármelyik pillanatban – hiszen számos eseménynek kell megelőznie a visszajövetelét (Máté 24:4–30).

3)
A Jelenések 6–19 részei sehol nem említik az egyházat a nagy nyomorúság idején.

Isten a nagy nyomorúság idején – amelyről úgy olvassuk, hogy „nyomorúság ideje lesz az Jákóbnak” (Jeremiás 30:7) – ismét Izráelnek szentel majd elsődleges figyelmet (Róma 11:17–31).

Az elragadtatás és Krisztus második eljövetele hasonló, de mégsem azonos események. Jézus mindkét alkalommal visszatér, és mindkét történés az utolsó időkben következik majd be. Mégis alapvető fontossággal bír, hogy különbséget tegyünk köztük. Összefoglalásul elmondhatjuk, hogy az elragadtatáskor a felhőkig jön vissza a Messiás, hogy elragadja a híveket a földről Isten haragja elől. Ezzel szemben a második eljövetelkor a földre tér vissza a Messiás, hogy véget vessen a nagy nyomorúságnak, s győzelmet arasson az Antikrisztus/Hamismessiás és a gonosz uralma fölött.

 


Mi a gyülekezet elragadtatása?

Az elragadtatás fogalmát egyértelműen tanítja a Szentírás. A gyülekezet elragadtatása az az esemény, amelyben Isten eltávolítja az összes hívőt a földről annak érdekében, hogy az Ő igazságos ítélete kiáradhasson a földre a nagy nyomorúság idején. Az elragadtatás leginkább az 1 Thesszalonika 4:13–18-ban és az 1 Korinthus 15:50–54-ben van leírva. Isten fel fogja támasztani az összes hívőt, akik meghaltak, megdicsőült testet ad nekik, és elviszi őket az földről azokkal a hívőkkel együtt, akik még élnek, és akik akkor szintén megdicsőült testet fognak kapni. “Mert amint felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten harsonája, maga az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a Krisztusban elhunytak. Azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük együtt elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe. És így mindenkor az Úrral leszünk” (1 Thesszalonika 4:16–17).

Az elragadtatás jellegében azonnali lesz, és akkor megdicsőült testet fogunk kapni.
“Íme, titkot mondok nektek: Nem fogunk ugyan mindnyájan elhunyni, de mindnyájan el fogunk változni — hirtelen egy szempillantás alatt, az utolsó harsonaszóra. Mert meg fog szólalni a harsona, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, mi pedig elváltozunk” (1 Korinthus 15:51–52). Az elragadtatás az a dicső esemény, amely után mindnyájunknak vágyakozni kellene. Végre szabadok leszünk a bűntől. Isten jelenlétében leszünk örökre. Túl sok vita folyik az elragadtatás jelentését és hatókörét illetően. Nem ez Isten szándéka. Isten sokkal inkább azt akarja az elragadtatással kapcsolatban, hogy “vigasztaljátok egymást ezekkel az igékkel” (1 Thesszalonika 4:18).

 

 

rapture-1.jpg

 

 

gotquestions.org